Hullámvasútként értékelhető az édességpiac elmúlt egy éve, hiszen néhány kivételtől eltekintve szinte minden kategóriában estek az eladási számok. Ráadásul a nyersanyagok ára folyamatosan nő. Ennek ellenére a magyarok ragaszkodnak a megszokott ünnepi ízekhez, nincs ez másként húsvétkor sem.
Stagnálás jellemezte a magyar édességpiacot 2024-ben – közölte a Mandinerrel a 24 taggal rendelkező Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ). A tavalyi évben a jégkrémeken, a cukorkákon és a chipseken kívül minden más kategóriában estek az eladások: leginkább a táblás csokoládé eladása esett vissza, egy év alatt 8 százalékkal.
Intődy Gábor, a szövetség főtitkára a Mandinernek elmondta: nem az édességfogyasztók száma esett vissza, ez továbbra is stabil. Egyértelműen az árak emelkedése miatt esnek az eladási számok. Idén is hasonlóra számokra számítanak, de egy enyhe csökkenés sem kizárható. A hagyományos, valamint az új és prémium termékek iránti kereslet, az esetlegesen fokozódó exporttevékenység és az innovatív fejlesztések adhatnak lehetőséget a szinten tartásra.
Az édességpiacot a globális folyamatok is rángatják, amelyek mellett esélytelen előre tervezni az üzleti évre, muszáj menet közben alkalmazkodniuk a megváltozott környezethez. A magyar édességpiac 2024-ben is folytatta alkalmazkodását a globális és hazai kihívásokhoz. Stagnáló mennyiségek mellett a forgalom értéke nagyjából 7 százalékkal nőtt, tehát a számos árfelhajtó hatás ellenére az édességek átlagos áremelkedése lényegében nem tért el az élelmiszer árak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért 6 százalékos szintjétől.
Eközben viszonyt folyamatosan ingadoztak a nyersanyagárak, emelkedtek az energiaköltségek, nőtt a munkaerőhiány és a csomagolóanyagok ára is, ez egyaránt nyomást gyakorolt a gyártókra.
Októberben például egy tonna kakaó ára 7000 dollár volt, majd decemberre 12 ezer dollár fölé nőtt. Áprilisra az árfolyam aztán visszatért a 8 ezer dolláros szint közelébe, ezt a hektikusságot viszont lehetetlen előre tervezni és azt is rendkívül nehéz megjósolni, mikor érdemes nagyobb mennyiséget megrendelni. Emellett a cukor ára is világszinten nagyjából 50 százalékkal emelkedett.
Az édességgyártók kénytelenek tehát alkalmazkodni, folyamatos innovációval próbálnak a hazai cégek újabb és újabb ízeket, formákat bevezetni a magyar fogyasztóknak, akiknek igényei folyamatosan változnak.
„A karamellás, mézeskalácsos vagy rizspelyhes csokoládé termékek például sikeres újdonságként jelentek meg, és a magyar fogyasztók sem mondanak le az édességekről. Ez a ragaszkodás különösen megmutatkozik az ünnepi időszakokban. Húsvétkor például az édességeladások jellemzően 15-20 százalékkal emelkednek az év többi részéhez képest”– tette hozzá a főtitkár.
Intődy Gábor a Mandiner kérdésére elmondta: még csak tavalyi számaik vannak a húsvéti időszakról, de
nagyjából 800 tonnányi édességet adnak el az ünnep alatt, ami nagyságrendileg öt milliárd forintos forgalmat jelent. A slágertermékek ilyenkor továbbra is a csokinyuszik és a csokitojások.
Annak ellenére is nőnek húsvétkor az eladások, hogy idén is drágábbak lesznek a csokoládék, cukorkák és más ünnepi édességek a tavalyinál. A gyártók igyekeznek a drágulást kezelhető szinten tartani, ám a termelési költségek brutális növekedését nem tudják teljesen elnyelni. A fogyasztók így valószínűleg ugyanannyi, vagy kisebb mennyiséget vásárolnak majd, de a minőség iránti elkötelezettségük nem változik.
Ezt is ajánljuk a témában
Árkedvezményekkel és akciókkal készülnek a húsvéti időszakra az általunk megkérdezett élelmiszerláncok. Az idei év slágerei a hagyományos édességek mellett az ajándékcsomagok lehetnek, amelyekben különböző édességek vagy játékfigurák találhatók.
A fogyasztók a folyamatos drágulás miatt elsősorban az ár-érték arányt helyezik előtérbe: egyre tudatosabban választva a saját márkás vagy kedvezőbb árkategóriájú, de jó minőségű termékeket.
Intődy Gábor megjegyezte: a piac bizonytalanságai kiegészülnek a szigorodó szabályozási környezettel, beleértve az EPR-díjat, a közelgő EUDR-t és a NETA terheket is, amelyek különösen a kisebb vállalkozások számára jelentenek komoly adminisztratív és versenyképességi kihívást.
A gyártók a kereslet ingadozására felkészülve optimalizálják termékportfóliójukat. Az export bővítése is kitörési pont lehetne, de a nemzetközi piacokon is megugrandó akadályokat jelentenek a költségek, az alapanyagárak hektikus mozgása és a szigorodó uniós szabályozások. Az Édességgyártók Szövetsége szintén nehezített pályának érzi a magyarországi környezetet is, mert véleményük szerint többletköltséggel jár számukra az áfa, a NETA és EPR díjak, illetve a kiskereskedelmi adó.
Hosszabb távon a globális felmelegedés miatt ráadásul a kakaó-termőterületek további csökkenése várható, ami miatt az árak tovább emelkedhetnek. A kitettség miatt az édesipar számára a fenntarthatósági kérdések ezért különösen fontosak.
A MÉSZ főtitkára kiemelte: a 2025-ös évre a szektor stabil, de továbbra is kihívásokkal teli időszakot vár. További nyersanyag- és energiaár-ingadozásokra, valamint munkaerőköltség- és logisztikai díjnövekedésre lehet számítani.
Nyitókép: Sebastien Nogier/MTI/MTVA
A Ferencváros elnöke először készít sonkát húsvétkor.
A Szentszék szombat délután közölte a húsvéti mise rendjét.
Egyre közelebb az brüsszeli elvárásokhoz.
A nagyszombati nyugalomban elmélkedjünk test és lélek viszonyán! Azután vegyük fontolóra, mit jelent a halhatatlan lélek – és hogy miért van vége a halállal az érdemszerzésnek. Szilvay Gergely írása.
Az olasz húsvét mindig az életörömről, a hagyományok tiszteletéről és a közös ünneplésről szól.
Sokkal kevesebbe kerül most az ünnep, mintha egy hónapja lett volna.
A DVTK 29–4-re (!) nyerte a záróetapot.
Az utasok beszámolói alapján a 20 órás várakozás ideje alatt csupán egyetlen, öt euró értékű étkezési kupont kaptak a cégtől.
